A Primorska bor régió része a Slovenska Istra, mellette Brda, a Vipava völgy és a Karst a régió alterületei. A Primorska 8081 hektáron akár 30%-kal több bort termel, mint a Podravska régió, a három szlovén borvidék közül a legfejlettebb, évi több mint 25 millió literes termeléssel. Nagyon erős olasz befolyás érvényesül ezen a területen; a nyelvben, az ételekben, a kultúrában, az építészetben és a szőlőtermesztésben egyaránt.
Az isztriai terület bortermelése egyértelműen a nap, a tenger, a folyamatos légáramlás és az üledékes talaj kölcsönös hatásaira épül. A legnaposabb és legmelegebb szlovén borvidék az Adriai-tenger partján fekszik Olaszország és Horvátország között. A szőlőültetvények 250 méteres tengerszint feletti magasságtól egészen a tengerpartig húzódnak. Isztria éghajlata enyhe mediterrán. A tengerparton a csapadék mennyisége 900 és 1000 mm között van, a szárazföldön pedig akár 1300 mm is lehet. A talajt flis alkotja, amely homokkő és márga rétegeket tartalmaz.
A vörösborok uralják a területet. A szőlők közül a Refošk és a Malvazija a legelterjedtebb. A tengerparti éghajlat egyesek számára arra ösztönzi a szőlőt, hogy a sorok közé füvet ültessenek, ezzel csökkentve a hozamot, lassítva az érési ütemet, és ezáltal fokozva az aromákat és ízeket. A Koper környékén jó években termelt Cabernet Sauvignon vitathatatlanul a legjobb Szlovéniában.
A szőlők közül az alábbiakkal dolgoznak a legtöbben: Refošk, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon, Merlot, Malvazija, Chardonnay, Rebula, Rumeni Muškat (sárgamuskotály)
