A furmint szőlőfajtával összeforrt Tokaj neve, de Magyarországon több borvidéken is készül belőle bor és régiós szinten Közép-Európában ugyancsak találhatók szép tételek, dűlők.
A furmint eredete tulajdonképpen ismeretlen. A feltételezések szerint a Balkánról került a Szerémségbe, majd onnan Tokajba. Első tokaji említése 1623-ból való, de több más néven is ismerik a környéken (szigeti, Mosler, Tokayer, Sipon, Moslavac)
A furmint elnevezés a latin frumentum és a francia froment szóból ered, mindkét nyelven búzát, szalmát, gabonát jelent, ami utalhat az érett szőlő színére, és/vagy arra, hogy a fürtöket korábban szalmán szárítással koncentrálták, ahogy ez némely külföldi borfajta esetén ma is általános.
Az utóbbi időkben Magyarország egyik legkarakteresebb fehér fajtájává vált. Nagyon sokszínű stílusban készülhet bor belőle, száraz fehérbortól, pezsgőn át a természetesen botritiszes édes borokig bezárólag.
Általános jellemzői a magas sav, testesség, abszolút terroir bor, nagyon átadja az adott terület ásványosságát. Édesborok esetében pedig komoly komplexitású aszúborok alapját adhatja a Tokaji borvidéken. Aromatikájában gyakori a birsalma, birskörte, őszi- és kajszibarack jegyek. Házasításban remekül szerepel a hárslevelűvel, míg értő hordós érleléssel nagy potenciálú, nemzetközi szintű borokat is produkálhat.
Ausztriában 35 hektáron, elsősorban a Fertő-tó és Ruszt környékén található, ahol száraz és édes borok (például: Ruster Ausbruch) alapját adja. Szlovéniában mintegy 6-700 hektáron siponként ismerik. Szlovákiában is megtalálható közel 150 hektáron. Magyarországon összesen közel 4000 hektáron termelik, a Tokaji borvidéken ebből mintegy 2500 hektár található. Ezt követi Somló és utána leggyakrabban a Balaton északi partján fordul elő.
