Magyarország legismertebb borrégiója és egyben borvidéke Tokaj, amely oly sok közép-európai borrégióhoz hasonlóan erős lenyomatként hordozza a történelem alakulását. Területe mintegy 5000 hektár a Zempléni-hegység 26 településétől Sátoraljaújhelyig, a szlovák határig nyújtózik. Klímája alapvetően kontinentális, hűvös, de a Tisza és Bodrog párája és hőháztartása kedvez a botritisz kialakulásának, létrehozva az aszúsodást, amely a tokaji édesborok és így a borvidék ismertségének alapköve.
Történelem röviden
Maga a „Tokaj” elnevezés vélhetően az itt letelepedett kabaroktól származik, de Anonymus: Gesta Hungarorum című művébn említik név szerint először 1200 környékén.
IV. Béla 1252-es okleveléből derül ki, hogy olasz származású emberek telepedtek le a vidéken és ők kezdtek el szőlőműveléssel foglalkozni. A 14. századtól már több írásos emlék szól borkereskedelemről, a 15. század végére a bor jó részét Lengyelországba szállították, Kassán keresztül. A kor legnépszerűbb magyar bora még mindig az erős és édes szerémi bor volt.
1521-ben a török feldúlta a Szerémséget, elpusztultak a szőlők, ebbe a vákumba lépett be Tokaj már komoly minőséget produkálva.
A 17. század elején megjelenik a furmint is, ám ennek sokféle története kering. Ami biztos, hogy 1655-ben az országgyűlés törvényben szabályozta az aszú készítését erős felfutást produkálva. A külpolitikai ajándék aszúborok sokfelé ismertették meg a magyar borokat.
1737-ben meghatározták a borvidék határait, a kereskedelmet, előállítást, ezzel létrejött a világ második eredetvédelmi rendszere (az első Chianti, 1716).
A 18. századtól viszont problémák sora gyűlt össze. A nagy piac Lengyelország orosz befolyás alá került, új vámszabályok léptek életbe, sok eladatlan bor maradt, a 19. század végére megérkezett a filoxéra, majd az első és második világháború, hogy aztán az 1950-ben létrejött a Tokajhegyaljai Állami Gazdaság Borkombinát ikonikus intézménye legyen a tömegtermelésnek, hozzá nem értésnek.
A pozitívumok, hogy 2002-ben a borvidék a Világörökség részévé vált. 2004-ben új bortörvény 2012-ben pedig az eredetvédelmi előírás jött létre.
Klíma, földrajz, talaj
A Tokaji borvidék Burgundiával fekszik egy hosszúságon. 9-10 °C éves átlaghőmérsékletet, 5-700 mm csapadékmennyiség jellemzi, bár az átlagokat valószínűleg erősen rontja a mintegy 10-15 éve erőteljesebben melegedő klíma, mely az északi részeket sem kíméli.
A borvidéket hat részre szokták osztani: Tokaj és környéke (Kopasz-hegy), Mádi-medence, Erdőbényei-medence, Tolcsvai-medence, Sárospataki-medence, Sátoraljaújhely (Sátorhegy). Hasonlóságuk, hogy a medencék nyitottak a Bodrog felől érkező melegre és párára, illetve, hogy a Zemplén felől érkező hűvös széllel itt találkozik a meleg.
Tokaj az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, egy törésvonal mentén jött létre, vulkanikus területen. Ez a vulkáni működés nagyságrendileg 14-15 millió évvel ezelőtt kezdődött és 9-10 millió éve fejeződött be. Így a vulkáni kőzetek teljes változatossága megtalálható: miocén andezit, dácit, riolit és riolittufa, szórt kőzetek (piroklasztok) is.
Ezt követően a Pannon-tenger mintegy 120 méteres magasságban fedte be a tájat. Később, a jégkorszak (pleisztocén) erőteljes lepusztulást, mállást, völgyképződést hozott, a lejtők alján pedig nagy vastagságban felhalmozódtak a különböző anyagok.
A talajtípusok közül legfontosabb tán a nyiroktalaj, amely a magmás kőzetek, elsősorban az andezit mállásából és összeállásából jön létre. Jelentős területeket borít a lösz a vulkanikus alapkőzetre rárakódva. Illetve a sziklamálladékból, kovás kőzetekből, fehér riolitból mállás során létrejövő anyag a kőpor is nagy területen található. Sajnos nem igazán kötött, a vizet nem tárolja, nem kedvez a szőlőnek.
A szabályozáshoz egy puttonnyal
A 2012-es szabályzás hat szőlőfajtát engedélyezett (furmint, hárslevelű, sárgamuskotály, kabar, kövérszőlő, zéta) és nyolc bortípust: fehér bor, késői szüretelésű bor, aszú (3,4,5,6 puttonyos), aszúeszencia, eszencia, máslás, fordítás, szamorodni (száraz és édes), valamint a pezsgőt, mely kizárólag palackos erjesztésű lehet. Mindegyikhez meghatározták a szükséges analitikai és készítési szabályokat, lehatároltak száznál is több dűlőt és a dűlős borok tekintetében kimondták, hogy 100%-ban évjárat-, eredet, és fajtaazonosnak kell lenniük a boroknak.
Fontos változás 2013-tól: Megszüntették az aszúeszencia bortípust, illetve az aszú puttonyszámokat is. Cserébe, az aszúnak minimum 120 gramm maradékcukorral kell rendelkeznie, de a borász jelölheti a puttonyszámot is, kivéve a 6 puttonyos feliratot, amelyet csak 150 grammtól lehet használni. 2020-ban 45-ről 60 grammra emelték az édes szamorodni, a máslás és a fordítás minimális cukortartalmát, illetve engedélyezték az aszú nagyobb méretű palackba (magnum, etc.) történő töltését.
