PRAGER Riesling Achleiten Smaragd Wachau DAC

Az Achleiten Wachau borvidék egyik legismertebb és legelismertebb dűlője. Nem véletlenül, hiszen a helyi borászok egyöntetűen úgy tartják, hogy ez a termőhely a régió legkiemelkedőbbjei közé tartozik. Az innen származó borok éppoly lenyűgözőek, mint maga a dűlő, amely a Duna partjától egészen az erdő széléig húzódik.

Bár az Achleiten dűlőt soha nem osztották kisebb parcellákra, termőhelyi adottságai rendkívül összetettek. Talajai eltérő földtani eredetűek: megtalálhatók a paragneiszből kialakult klasszikus mállási talajok, valamint az itt különösen jellemző migmatit–amfibolit eredetű talajok. A dűlő felső részén a Gföhl-gneisz utolsó nyúlványai is megjelennek, amelyek Dürnstein és Loiben környékének meghatározó kőzetei.

A terroir sokszínűségét tovább fokozza a jelentős szintkülönbség: a szőlőültetvény 209 és 357 méteres tengerszint feletti magasság között terül el 22 hektáron és átlag 40%-os lejtőkkel.

A dűlő neve is beszédes: az „Ach” előtag egy vízfolyásra (latinul aqua) utal, míg a „-leiten” a meredek hegyoldalt jelenti. Ez a név tökéletesen tükrözi a dűlő földrajzi adottságait és egyedi karakterét.

Achleiten talajprofil – Migmatit–amfibolit

A Loibenberghez és a Kellerberghez hasonlóan az Achleiten felső részét is Gföhl-gneisz alkotja. Az alsó dűlőrész azonban bázisokban gazdag migmatit–amfibolitból áll, amely a Gföhl-gneiszhez kapcsolódó, rendkívül stabil alapkőzet. A migmatit olyan kőzet, amely a korábbi kőzetek részleges megolvadásával jött létre. A dűlő legdélebbi sarkában, a vasút közelében paragneisz is megtalálható, amely a terület harmadik jellemző anyakőzete.

A homokos, köves szerkezetű talaj kiváló kalcium- és magnéziumellátottságot biztosít. A felső talajréteg alatt egyértelműen a gneiszes jelleg uralkodik, az alsó, sötétebb rétegben ezzel szemben az amfibolit jellege válik meghatározóvá.

Nyugati Achleiten talajprofil – Gföhl-gneisz

Az Achleiten dűlő rendkívül meredek nyugati részének talaját lejtőtörmelékből kialakult rétegek alkotják, amelyek finom homokos talajból, valamint durva kőtörmelékből és nagyobb kőtömbökből állnak. A magasabban fekvő részeken a Gföhl-gneisz uralkodik, míg az alacsonyabban fekvő területeken migmatit–amfibolit is előfordul.

A talaj köveit döntően Gföhl-gneisz alkotja, kisebb mennyiségben pedig sötét színű amfibolit is előfordul. Ez a különleges talajszerkezet ideális feltételeket teremt a Riesling és a Grüner Veltliner termesztéséhez, amelyek ezen a termőhelyen különösen magas minőséget érnek el.

A Smaragd kategória neve egy smaragzöld színű gyíkról kapta a nevét, aki a szőlőültetvények forró és napos sziklafailain sütkérezik. Ez a legmagasabb minőségmegjelölés alkoholfok szerint vagyis min. 12,5 fokosnak kell lennie a tételnek. A Smaragd tételek szárazak, testesek, komplexek valamint magas érlelési potenciállal rendelkeznek. 

Értékelések

97/100 Falstaff

96/100 James Suckling

94/100 Robert Parker