Klasszikus kékfrankosa a birtoknak, a szőlőültetvények talaját Leitha mészkőre épülő vályogos fekete föld jellemzi, amelyek főként a Leitha-hegység lábánál, hűvös délkeleti helyeken találhatók. Általános jellemző a területen a szárazgazdálkodás, a biokomposzt, a takarónövény használata és a kíméletes metszés.
A szőlőt szüretelése után bogyózzák és zúzzák. Majd hőmérséklet-szabályozott rozsdamentes acéltartályokban erjesztik, és szivattyúzással tartják mozgásban. Az erjedés vége felé préselést végeznek, és a bor egy részét használt Leithaberg-i tölgyfahordókban érlelik.
A bor intenzív fekete cseresznye és sötét bogyós gyümölcsök aromáival rendelkezik. A fekete bors, a fűszernövények és a kompakt, érett tannin együtt ad komplexitást.
Gasztronómiában kiválóan kíséri a sült húsokat, kiadós tésztaételeket és kemény sajtokat.
