A FOSSIL & MAGMA Cuvee alapját egy nem mindennapi házasítás adja, a Pinot Noir szerelembe esett a Kékfrankossal. A borászat csúcs vörös bora, az újonnan ültetett Pinot Noir és Kékfrankos ültetvény szűztermés előtti termése. Az igazán erős vesszők 1-2 fürt szőlőt adtak csak.
A gyümölcs az Őrhegy területről érkezik vulkanikus altalajról. A táblák tengeszint felett 250-350m magasságban találhatók. A tőkék 3 évesek és a tőkénként mindössze 0,2 kg a tőketerhelésük. A pincében vadélesztővel dolgoznak, azaz a saját tőkéik gyümölcseiről származó gombák tenyésztésével jön létre a saját élesztő.
A roppant kevés termést nyitott kádon kézzel csömöszölték naponta 4-5 alkalommal, hogy a legkevésbé oxidálják a héján erjedő bort. A gravitációs feldolgozás során a présből a színlevet külön választották, külön erjesztették majd 300 literes első töltésű barrique Seguin Moreau hordókban érlelték 10 hónapon keresztül. A házasításban a Pinot Noir megszelídítette a Kékfrankost és a Kékfrankos felpezsdítette a Pinot Noir-t. Pohárban izgalmas karakter az érett piros gyümölcsösség dominál.
Analitikájában az 5,99 g/l savkészlethez 0,5 g/l maradékcukor társul.
A fosszília & a magma kapcsolata - Csernus Károly borász gondolatai
"Az Őr hegy altalaját két meghatározó tényező alkotja. Az egyik a Pannon tenger üledéke, melyben 200-180 millió éves fosszíliák (kagylók) találhatóak, illetve az ez alatt lévő vulkanikus altalaj, melyben megkövesedett láva rétegek vannak. A tengeri üledék mészben gazdag altalaj, a talajtani vizsgálatok alapján 10 szer több a mész tartalom van az Őr hegyen, mint más szlovákiai borrégiókban. Ez kimondottan jó savakat biztosít, és Burgundiához, illetve a Fertő tó dombság (Leithaberg) területéhez hasonlóan, ahol 10% felett van a mészkő tartalom, kifejezetten alkalmas Pinot Noir és Kékfrankos termesztésre. A szőlő tulajdonsága, hogy 18 méteres mélységig megnő a gyökér rendszere, és így minden talajszintből meríti a számára nélkülözhetetlen vízben oldott szerves és szervetlen tápanyagokat a tökéletes fejlődéshez. A megkövesedett láva rétegek roppant porózusak, mely kitűnően vezeti a karc vizet, illetve beleoldja a maga vulkanikus minerális részecskéit. Ezekbe a rétegekbe növesztett hajszál gyökerek biztosítják a szőlőnek a túlélés lehetőségét a komoly augusztusi aszály közepette, mivel mindig van elegendő minerális anyagokban gazdag vízforrás. A levélben a fotoszintézis segítségével cukrot termel a szőlő, a karcvizek segítségével átszállítja a cukrot a levélből a bogyókba, ahol elraktározza, de szépen ott gyűlnek az altalajból a minerális anyagok is. Ezért fontos a szőlő területe, ettől még izgalmasabb, ha érezzük a terroir sós minerális jegyeit is. Ez akkor jelenik meg a borban, ha nagyon tudatosan 1 kg alatt tartjuk a tőke terhelést, csupán 4-6 fürt szőlőt engedünk beérni a lombozaton található levél mennyiség függvényében."
